Zenei irányzatok, melyeket feltétlen ismerned kell – Jazz

j

Ez az első stílus, ami az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki. Gyökerei a nyugat-afrikaiak kulturális és zenei kifejezésmódjában,afro-amerikai zenei hagyományokban és európai katonai zenekarok zenéjében találhatóak. 1920-ra vált nemzetközileg is ismertté.
Wynton Marsalis Pulitzer-díjas afro-amerikai zeneszerző, klasszikus- és dzsessztrombitás a következőt mondta a dzsesszről:

w

” A dzsessz olyasmi, amit a négerek találtak ki a legbensőbb gondolataik kifejezésére – nem csak rólunk és a mi szemszögünkből, hanem arról, hogy miről is szól valójában a számunkra új demokratikus élet. A fajunk méltóságát foglaltuk zenébe… megvan benne minden a rideg valóságtól a bonyolult belsőségig. Szerintem ez a legnehezebben játszható zene és ez adja leginkább vissza az egyén személyes érzelmeit a nyugati zene történetében. ”

Jazz alaphangzását: rézfúvósok, sípok és dobok teszik ki!

Az 1890-es évekbeli Jim Crow nevével faji elkülönítő törvény miatt a meglévő zenekarokból kizárták a tehetséges, afro-amerikai zenészeket. Ezeknek a zeneileg képzett fekete dzsesszzenészeknek a képessége az átállásra és egy íratlan, improvizatív zenei műfajnak a megértésére felbecsülhetetlen szerepet játszott a kialakult stílus fenntartásában és elterjesztésében, különösen a hamarosan eljövő nagyzenekarok időszakában.

A szesztilalom miatt a törvényes szalonok és kabarék bezártak, azonban helyettük tiltott italmérések százai nyíltak, ahol a vendégek ittak és a zenészek pedig szórakoztattak. Ezek a szórakozóhelyek, valamint a tánctermek egyre több zenészt igényeltek és ennek folytán egyre többen tudtak megélni a zenélésből. Emiatt a profi zenészek száma jelentősen megemelkedett és a dzsessz, hasonlóan a kor többi stílusához, felvette a tánczene 4/4-es ütemét.
Az új évszázad második évtizedét, a technológiai újdonságok idejét, flapper-ek, csillogó autók, szervezett bűnözés, csempészett whiskey és gin korszakát nevezik a dzsesszkorszaknak (Jazz Age).

A bebop kialakulása :

A bebop vagy bop csírájának megjelenése Coleman Hawkins Body and Soul albumához köthető, amely komolyan inspirálta a Bird néven ismert Charlie Parkert.

Parker, Dizzy Gillespie és Bud Powell karolták fel ezt a stílusirányzatot, és ezzel a dzsessz a tánczene fölé emelkedve egy virtuóz, (fehérek számára) kevésbé elérhető zenévé vált, mely inkább maguknak a zenészeknek szólt. A kisebb zenekar, gyors tempók és a harmonizációkon alapuló improvizációk látványosan megkülönböztették a bopot a szvingtől. New York pezsgő klubjai szolgáltak műhelyül a korai bebop zenészeknek, ahol a kialakult klasszikus felállás trombita, szaxofon, zongora, bőgő, dob lett.

A hard bop azzal próbálta meg a közönség számára is élvezhetőbbé tenni a zenét, hogy soul-os, gospel-es, blues-os – azaz afroamerikai – elemeket alkalmazott, szemben a cool jazz-zel, amely inkább európai hatásokat mutatott. A hard bop népszerűségének csúcsát az 50-es, 60-as években érte el olyan zenészekkel, mint Sonny Rollins, John Coltrane, Miles Davis, Art Blakey vagy Charles Mingus. Később a bop és hard bop követői, közöttük Miles Davis kialakították a modal jazz-t, amelyben a dal elemei sokkal szabadabban illeszkedtek egymáshoz mint korábban és gyakran csak a zongora és a basszus volt kötött, amire mindenki improvizált valamit a megadott hangnemben. A hard bop Hammond orgonára épülő ágát soul jazz-nek is nevezik.

Bármely dzsesszstílus (kivéve a ragtime) leírásában egyetlen közös elem van, az improvizáció !

Stíluseredet: Blues és európai katonai zenekarok

Kulturális eredet: Nyugat-Afrika, afroamerikai zene, 1910-es évek New Orleans

Hangszerek: Gitár, basszusgitár, szaxofon, harsona, zongora, klarinét, trombita, nagybőgő, dob, ének

Népszerűség: Mérsékelten – inkább a pop-os fajtái (mint a szving), valamint sok más stílus kapott “dzsessz”-es jelzőt: rhythm and blues, soul, neo soul, quiet storm, cool jazz és smooth jazz

Leszármazott stílusok:
Latin jazz – Szving – Mini-jazz

Társműfajok:
Acid jazz – Calypso jazz – Jazz blues – Jazz fusion – Jazz rap – Nu jazz – Smooth jazz

Alműfajok:
Avant-jazz – Bebop – Chamber jazz – Cool jazz – Creative jazz – Dixieland – Free jazz – Gypsy jazz – Hard bop – Jazz fusion – Milo jazz – Modal jazz – Smooth jazz – Soul jazz – Trad jazz

http://www.youtube.com/watch?v=vAgaqALyJJ4&feature=fvst

Nikol Puma



A szerzőről

Nikol Puma
"Inkább legyél önmagad első osztályú, mint valaki más másodosztályú változata." Semmi sem jellemez jobban engem és életfelfogásomat, mint ez a mondat. 2005-óta foglalkozom és tanulmányozom a Pin-Up kultúrát illetve a hozzá tartozó zenei műfajokat. Életstílusommá vált a mindennapjaimban is ez a világ. Tagja voltam a Hot Rod Pin-Ups csapatának. Ma már önállóan, függetlenül, saját művészi megoldásokkal állok elő a stílus keretin belül.

Comments

Facebook Comments

Be kell jelentkezned ahhoz, hogy hozzászólhass.